SZÉNHIDRÁTOK ÉS HETEROCIKLUSOK KÉMIÁJA ÉS KÉMIAI BIOLÓGIÁJA DOKTORI PROGRAM (K5)

Programvezető: Somsák László egyetemi tanár.
 

A programban résztvevő oktatók:

  • Antus Sándor
  • Bakai-Bereczki Ilona
  • Barna Teréz
  • Batta Gyula
  • Bokor Éva
  • Borbás Anikó
  • Fekete Erzsébet
  • Gyémánt Gyöngyi
  • Herczeg Mihály
  • Herczegh Pál
  • Juhász László
  • Juhászné Tóth Éva
  • Karaffa Levente
  • Kerékgyártó János
  • Kiss Attila
  • Kónya Krisztina
  • Kövér Katalin
  • Kurtán Tibor
  • Lázár László
  • Mándi Attila
  • Somogyi Árpád
  • Szilágyi László
  • Szurmai Zoltán
  • Terdikné Csávás Magdolna
  • Vágvölgyiné Tóth Marietta

 

Kutatási témák:

  • Természetes szénhidráttartalmú vegyületek és lényegi alkotóelemeik szintézise. Glikomimetikumok és enziminhibítorok tervezése és szintézise. Glikoenzimek működési mechanizmusainak tanulmányozása. Szénhidrát fehérje kölcsönhatások vizsgálata modern műszeres módszerekkel. Potenciálisan farmakológiailag aktív természetes eredetű O-heterociklusok (pl. flavonoidok, kromonoidok, kumarinok), kéntartalmú analógjaik és O,N-heterociklusok szintézise, szelektív átalakításaik és szerkezetvizsgálatuk.

A Doktori Program leírása

  • Az ismert szerves vegyületek több mint fele tekinthető heterociklusnak, túlnyomó többségükben a heteroatom nitrogén, kén és oxigén. A heterociklusos vegyületek számos farmakológiailag jelentős, természetes eredetű vegyületcsalád – pl. flavonoidok, alkaloidok, antibiotikumok – alapvázát adják, és alapvető szerepük van az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai folyamatokban is. A természetes eredetű és szintetikus gyógyszerhatóanyagok és agrokemikáliák nagy része tartalmaz legalább egy heterociklust, melyek hatékony és sztereoszelektív kialakítása a szerves szintetikus kémia komoly kihívása. A Földön a legnagyobb tömegben és legelterjedtebben előforduló szénhidrátok igen gyakran szintén heterociklusokként jelennek meg. A szénhidrátok tanulmányozása a funkciós csoportok és a sztereogén centrumok nagy száma, illetve biológiai sajátságaik okán a szerves- és biokémia többé-kevésbé elkülönült területe, azonban az egyéb tudományterületekkel (pl. analitika, orvosbiológia, anyagtudományok) való kölcsönös egymásra hatás miatt ma már önálló szénhidráttudományról is beszélhetünk.
  • A szénhidrátok biológiai szerepével, bioszintézisével és átalakulásaival foglalkozó tudományterület, a glikobiológia számos alapvető, elsősorban felismerési folyamatban mutatta ki a cukorszármazékok és konjugátumaik, pl. glikoproteinek és a glikolipidek kulcsszerepét. E tudományterület, illetve a szélesebb értelemben vett szénhidráttudomány rohamos fejlődése napjainkban is tart, és szinergisztikusan halad az elválasztástechnikai és szerkezetvizsgálati módszerek tökéletesedésével. Hasonlóan más „omika” (pl. genomika, proteomika) területekhez, ma már egy sejt vagy szervezet teljes szénhidrát (glikán) állományának (a glikomnak) szisztematikus tanulmányozása a glikomika tárgyköre.
  • A heterociklusok és a szénhidrát származékok biológiai szerepei makromolekulákkal, leggyakrabban a (kis)molekulákat felismerő, átalakító, illetve immunválaszt kiváltó fehérjékkel (receptorok/lektinek, (gliko)enzimek, antitestek) való kölcsönhatásaik során valósulnak meg. E kölcsönhatások tanulmányozása kémiai biológiai módszerekkel is lehetséges. Ennek során kis molekulákkal „zavarják meg” biológiai rendszerek működését in vitro vagy in vivo, és e perturbációkra adott válaszból következtetnek a rendszer lényeges sajátságaira. Ezek az információk egyebek között a gyógyszertervezésben is felhasználhatók.
  • A fentiekből mind a szintetikus szénhidrátkémia, mind a heterociklusos kémia számára fontos kutatási területek adódnak: a természetes vegyülettípusok (pl. oligoszacharidok, glikoproteinek, glikolipidek, alkaloidok, antibiotikumok), és/vagy lényegi alkotóelemeik (pl. N- és O-glikozilezett aminosavak, -peptidek, heterociklusos alapvázak) előállítása; mimetikumok (a természetben található anyagokkal szerkezetükben és/vagy hatásukban analóg vegyületek: pl. C-glikozil származékok, neoglikokonjugátumok, glikodendrimerek, vakcinák, bioizosztér vegyületek) készítése; inhibitorok tervezése és szintézise, melyek a természetes folyamatokba való beavatkozás lehetőségét adhatják.
  • Doktori programunk ezeken a területeken kínál képzést és kutatási lehetőségeket:
  • Szénhidrátok védőcsoportjainak kidolgozása, alkalmazásuk biológiailag aktív oligoszacharidok szintézisére; ciklodextrinek felhasználása lineáris glikozid származékok előállítására; N-glikánok és N-glikopeptidek szintézise; szénhidrátok anomer centrumának átalakításai gyökös, anionos, karbénes reakciókkal; glikomimetikumok (pl. szénhidrát szulfonsavak, nem klasszikus glikozidkötést tartalmazó származékok, C-glikozil vegyületek, neoglikoproteinek, szénhidrát-aminosav hibridek) glikoenzim (pl. glikozid hidroláz, neuraminidáz, glikozil transzferáz, glikogén foszforiláz) inhibitorok tervezése és előállítása; glikoenzimek kötőhely térképezése, aktív helyük és működési mechanizmusuk tanulmányozása; enzimkatalizált szintézisek; szénhidrát-fehérje kölcsönhatások vizsgálata tömegspektrometriás, ITC és NMR módszerekkel.
  • Benzo-kondenzált királis heterociklusok (pl. izokromán, kromán, 1,4-benzodioxán, benzoxazepin) sztereoszelektív szintézise és további átalakításaik; a királis vegyületek sztereokémiájának, illetve a reakciók sztereoszelektivitásának felderítése kombinált szerkezetvizsgálati módszerekkel (kiroptikai spektroszkópia, röntgendiffrakció, 2D NMR); többgyűrűs, kondenzált vagy áthidalt szerkezetű heterociklusok hatékony előállításának vizsgálata domino reakciókkal; speciális gyűrűzárási reakciók (pl. oxa-Pictet-Spengler, intramolekuláris oxa-Michael, hetero Diels-Alder) alkalmazása heterociklusos rendszerek kialakítására.
  • A program egyik kiemelt kutatási területe a fémmentes és fémkatalizált keresztkapcsolási reakciók (C-C és C-N kötések kialakítása) tanulmányozása, szelektivitási viszonyaik tisztázása (pl. Suzuki-Miyaura-, Heck-Mizoroki, Sonogashira-, Buchwald-Hartwig- és Ullman-kapcsolások); az előbbi módszerek alkalmazása természetben előforduló származékok előállítására; O-heterociklusok természetes vegyületekkel (aminosavak, peptidek, szénhidrátok, stb.) alkotott hibridjeinek keresztkapcsolásos reakciókkal végzett szintézise, sztereokémiai sajátságaik vizsgálata, a racemizációs folyamatok minimalizálása; több távozó csoportot tartalmazó szubsztrátumok reaktivitási (kemo- és regioszelektivitási) viszonyainak elemzése; O-heterociklusos vegyületek C-H aktiváláson alapuló keresztkapcsolási reakcióinak vizsgálata; biológiai aktivitással rendelkező (pl. SSAO inhibitor, HSP-koinduktor) heterociklusos vegyületek szintézise. A fentiekhez szorosan kapcsolódik a szükséges analitikai háttér (GC, HPLC, SCF-LC, GC-MS, HPLC-MS) biztosítása és fejlesztése.
  • A konkrét kutatási témák évente változó területeket jelöl(het)nek meg, általában jellemző rájuk, hogy a vizsgált területek kémiai, biokémiai, szerkezetvizsgálati és kémiai biológiai aspektusai egyaránt megjelennek bennük.

Doktori kurzusok:

  • A szénhidráttudomány alapvonalai és trendjei (a kurzusok ismertetője)
  • (Az ábraanyag az alább kiemelt kurzusokhoz a címre kattintva letölthető.)

 

  • Somsák László: Bevezetés a szénhidrátkémiába
  • Gyémánt Gyöngyi–Batta Gyula: Szénhidrátok analitikája és szerkezetvizsgálata
  • Borbás Anikó – Csávás Magdolna – Herczeg Mihály – Lázár László: Védőcsoport-manipulációk a szénhidrátkémiában
  • Kerékgyártó János–Szurmai Zoltán: Glikozilezési módszerek, oligoszacharidok szintézise
  • Juhász László: Nagyhatékonyságú szintézismódszerek és szénhidrátkémiai alkalmazásuk
  • Gyémánt Gyöngyi–Barna Teréz–Kövér Katalin: Glikoenzimek
  • Vágvölgyiné Tóth Marietta: Glikomimetikumok
  • Batta Gyula: NMR operátorképzés I. (gyakorlat)
  • Kövér Katalin: NMR operátorképzés II. (gyakorlat)
  • Batta Gyula: Modern NMR módszerek elmélete
  • Herczegh Pál, Borbás Anikó: A kémiai biológia alapjai
  • Juhászné Tóth Éva: A gyógyszerszintézisekben alkalmazott reakciók mechanizmusa
  • Kövér Katalin: NMR több dimenzióban
  • Kurtán Tibor: Haladó kiroptikai spektroszkópia
  • Kónya Krisztina: Fémkatalizált keresztkapcsolási reakciók
  • Somogyi Árpád: Tömegspektrometriai alapismeretek, spektrumelemzések és alkalmazások biokémiai és biológiai kutatásokban
  • Herczeg Mihály: Véralvadásgátló vegyületek kémiája
  • Somsák László: Nem ionos reakciók a szerves kémiában
  • Somsák László: Reaktív indermedierek szénhidrátok anomer centrumán
  • Gunda Tamás: Molekuláris gyógyszerkémia és gyógyszerkutatás
  • Mándi Attila: Szerves vegyületek in silico konformációs vizsgálata és spektrumszámítása

 

Frissítés dátuma: 2020.08.24.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.