A laboratórium megalakulásakor a hordozómentes radioaktív izotópok fizikai-kémiai tulajdonságainak, illetve elválasztásának vizsgálata képezte fõ tevékenységét. Már ebben az idõben megkezdõdött olyan témáknak a vizsgálata, mely a hordozómentes radioaktív anyagok természeti környezetben való mozgását vizsgálta (223Rn-gáz diffúziója és adszorpciója). Ezek a témákból nõttek ki a Részleg mai kutatási területei. Jelentõs fejlõdést jelentett, amikor a korábbi mesterséges rendszerekrõl a természetes szervetlen kristályok és elektrolitoldat rendszerek vizsgálatára tértünk át. A téma vizsgálatában benne foglaltatnak éppúgy a radioaktív izotópok megkötõdésének és dekontaminációjának törvényszerûségei, mint a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolásának megoldása. A téma kidolgozásában új aspektust jelentett a környezeti szennyezések fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata.
Kutatásaink fõ irányát jelenti az agyagásványok határfelületi reakcióinak vizsgálata. Ez egyrészt a kationok megkötõdésének és határfelületi átalakulásainak vizsgálatát, valamint különbözõ kationcserélt montmorillonitok elõállítását jelenti. Tanulmányozzuk továbbá a szerves anyagok hatását a kationok szorpciójára, amely a természetes (pl. talajbeli) kölcsönhatások értelmezését teszi lehetõvé. Az utóbbi idõben az agyagásványok (montmorillonitok) katalitikus tulajdonságaival is foglalkozunk.
Alapelvi kutatásaink eredményeit gyakorlati problémák megoldásában is hasznosítjuk. Széchenyi-tervi pályázat keretében vizsgáltuk a sajóbábonyi bentonitok hasznosítási lehetõségeit. Foglalkozunk a radioaktív izotópok és kõzetek, talajok kölcsönhatásaival, különös tekintettel a radioaktív hulladékok föld alatti tárolására.