Közismert, hogy az atomerõmûvek mûködése során nagy számú, hosszú felezési idejû radioaktív izotóp keletkezik. Ezek az izotópok egyrészt a különbözõ üzemzavarok (pl. a csernobili reaktorbaleset) során kijuthatnak a természetbe, vagy a hulladékok tárolása következtében kölcsönhatásba kerülnek a tárolóban létrehozott mesterséges gátakkal ill. a geológiai környezettel.
Vizsgáljuk a radioizotópok megkötõdését és migrációját a földtani képzõdményekben (kõzetekben, talajokban, stb.). A szorpció idõbeli változását, kinetikáját statikus kísérletekben vizsgáljuk. Meghatározzuk az egyensúlyban mérhetõ megoszlási hányados értékét a vizsgált földtani képzõdmény és a környezetében levõ vizes oldat között. A kísérleti eredmények értelmezésénél törekszünk arra, hogy a szorpció mértékét az izotóp adott környezetben lehetséges kémiai formáival hozzuk összefüggésbe. Az eredmények felhasználhatók a migrációt leíró modellszámításokban is.