A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 1949-ben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar megalakulásával egyidejűleg jött létre. Ekkor a tanszék elsődleges feladata a többi kémia tanszékkel együtt a vegyész-, illetve kémia szakos tanárképzés szakmai bázisának biztosítása volt. A tanszék szerény infrastrukturális feltételek mellett, az Orvostudományi Egyetemtől és a Jogi Kartól átvett helyiségekben kezdte meg működését. A feltételek jelentősen javultak 1969-ben a Kémiai Épület átadásával, ahol a korabeli viszonyok között modern és tágas laboratóriumokban nyílt lehetőség az oktató- és kutatómunka folytatására. Induláskor a tanszék műszerparkja 15 darabból állt, aminek akkori értéke 60 – 70.000 forint volt.
Az ezt követő időszakot az extenzív fejlődés jellemezte. 1952-re több mint négyszeresére nőtt a tanszék munkatársainak létszáma és jelentősen fejlődött az oktatási és kutatási infrastruktúra is. Az elmúlt évtizedek során ez a folyamat egészen a 2000-es évek elejéig folyamatos volt. Ekkor finanszírozási problémák miatt tanszékünk létszámcsökkenésre kényszerült. Innentől kezdve az időközben megnövekedett oktatási feladatok ellátása egyre nagyobb terhet ró a tanszék oktatóira. A nehézségek ellenére a tanszék jól kihasználta lehetőségeit, jelentős pályázatokkal és külső megbízásokkal pótolta a kieső központi támogatás jelentős részét és egyéb forrásokra alkalmazott munkatársak bevonásával biztosította és biztosítja az oktatáshoz szükséges személyi feltételeket.
A tanszék szakmai profiljának kialakításában fontos feladatok hárultak a mindenkori tanszékvezetőre. A tanszék megalakulásakor a megbízott tanszékvezető Straub János, az Orvos Vegytani Intézet tanára volt, aki elsősorban az oktatási megszervezésében játszott meghatározó szerepet. Az őt követő tanszékvezetők – Szarvas Pál (1951 – 1975), Gergely Arthur (1975 – 1980), Brücher Ernő (1980 – 1994), Sóvágó Imre (1994 – 2005), Fábián István (2005 – 2018) és Gáspár Attila (2018 - ) – meghatározó módon járultak hozzá egy vagy több kutatási terület megerősítéséhez, illetve új kutatási területek létrehozásához. Emellett törekedtek az oktatás színvonalának növelésére, vezetésükkel a tanszék munkatársai jelentős erőfeszítéseket tettek az oktatási programok, valamint az egyes előadások és gyakorlatok anyagának korszerűsítésére, illetve új tantárgyak bevezetésre.
Napjainkra a tanszék oktatási feladatai sokrétűvé váltak, kiterjednek az általános, a szervetlen és az analitikai kémia oktatására. Évtizedek óta tanszékünk koordinálja a műszeres analitikai kémiai gyakorlatok oktatását, amiben rész vesz a Kémiai Intézet valamennyi tanszéke. Szintén tanszékünk biztosítja a feltételeket a kémiatanár szakos hallgatók szakmódszertani felkészítéséhez is. A tanszék alapításától fogva ütemesen nőtt, majd a 2000-es évek közepétől – a többciklusú képzés (BSc – MSc – PhD) bevezetésétől – jelentősen megugrott az oktatott hallgatói létszám. A tanszék valamennyi olyan szak oktatásában részt vesz, ahol fő- vagy melléktárgy a kémia.
A tanszék jelenlegi kutatási profilja évtizedekre visszatekintő fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Nem sokkal a tanszék létrejöttét követően kezdődött el az izopolisavak, heteropolisavak és más oldategyensúlyi rendszerek vizsgálata. Évtizedeken keresztül jelentősek voltak a bórkémiai kutatások is, melyek során a boránok és hidroborátok szubsztitúciós reakcióit tanulmányozták, valamint királis bóratomot tartalmazó bórhidrideket és biológiailag aktív karboxi-bórvegyületeket állítottak elő.
Az oldatfázisú egyensúlyok tanulmányozás során szerzett tapasztalatok elvezettek azokhoz a koordinációs kémiai kutatásokhoz, amik a mai napig meghatározók a tanszék tudományos tevékenységében. A bioszervetlen kémiával kapcsolatos kutatások lényegében két fontos területre fókuszálnak. Egyrészt intenzív kutatások folynak a különböző bioligandumok (aminosavak, peptidek, fehérjék, nukleozidok és származékaik) és az élő szervezetben létfontosságú, illetve toxikus fémionok közötti kölcsönhatásaival kapcsolatban. E munka célja az élő rendszerekben a fémionok biológiai szerepének tisztázása. A tanszéken szintén több évtizedes múltra tekint vissza a ritkafémek oldatfázisú koordinációs kémiájának tanulmányozása. Elsősorban a komplexképződés egyensúlyi és kinetikai sajátságait, illetve az egyes komplexek gyógyászati (képalkotás, teragnosztika) alkalmazási lehetőségeit tanulmányozzák. 2018 közepétől ez a kutatócsoport döntően a Fizikai Kémiai Tanszéken folytatja munkáját.
A tanszéken az 1950-es évek kezdődött el a vízanalitikai kutatások meghonosítása. A célirányos infrastrukturális fejlesztések létrehozták, megteremtették a nyomelemanalitikai kutatások alapjait. Az elmúlt 5-6 évben fejlesztései új lendületet adtak ennek a tématerületnek, az atomspektroszkópiai kutatócsoport meghatározó módon járul hozzá környezeti és biológiai problémák tanulmányozásához. Az analitikai kémia területén az elmúlt mintegy két évtizedben új kutatási irányok is megjelentek, majd kiteljesedtek tanszékünkön. Az 1990-es évek közepétől elindult a kapilláris elektroforézis módszerek alkalmazása környezetei és biológiai minták analízisére, és részben ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódóan jelentős előrelépés történt a mikrofluidikai és a lab-on-a-chip módszerek fejlesztése területén is. Egy évtizeddel később pedig létrejött az a kutatócsoport, ami enzimkémia területén kiterjedten alkalmaz különböző kromatográfiás módszereket.
Az 1990-es évek első felében indult el az összetett redoxifolyamatok mechanizmuskutatása, melynek során a környezeti kémiában, különböző ipari eljárásokban és biológiai rendszerekben jelentőséggel bíró reakciók részleteit tanulmányozzák. Egy másik jelentős kutatási területet a funkcionalizált aerogélek előállítása és sajátságaik jellemzése. Ezeknek az új, speciális tulajdonságokat mutató anyagoknak nagy jelentősége lehet orvosi, környezetkémiai és ipari alkalmazásokban egyaránt. Az 1970-es évek óta kiemelt módon jelenik meg az NMR spektroszkópia alkalmazása az általunk művelt különböző kutatási területeken és ennek a módszernek általános és speciális értelemben egyaránt komoly szakmai bázisa van tanszékünkön. Emellett az egyik legjelentősebb kutatási téma az NMR módszerek fejlesztése és azok alkalmazása biológiailag fontos vegyületek – proteinek, szénhidrátok és biopolimerek stb. – szerkezetének és dinamikai sajátságainak, valamint ligandum –fehérje kölcsönhatások vizsgálatára.
Kutatócsoportjaink jelentős nemzetközi és hazai együttműködésekben vesznek részt, a tanszék munkatársai évente számos külföldi partnerrel közösen megjelentetett közleményt jegyeznek. Eredményeinket rendszeresen mutatjuk be nemzetközi konferenciákon, illetve számos ilyen szakmai rendezvényt is szerveztünk az évek során. Emellett törekszünk a kutatási eredmények nemzetközi és hazai gyakorlati hasznosítására is. Több céggel éveken átívelő szakmai együttműködésekben veszünk részt, illetve egyedi célfeladatok megoldását is gyakran vállaljuk.
Prof. Dr. Fábián István
egyetemi tanár, az MTA doktora